Ó, fénylő Hold!
Kivel oly régóta jegyben járok!
Milyen messze, távol vagy
tőlem!
Pedig úgy megölelnélek!
Két karomba zárnálak!
Magamhoz szorítanálak,
hogy melegítsd fázó, hideg
testemet!
Vágyom az ölelésed,
vágyom a fényed,
s a meleget, mit csak Te
adhatsz!
Ó, fénylő Hold!
Miért vagy ily távol
tőlem?
Elemészt a vágy, hogy
magamhoz ölelhesselek!
De messze vagy…
hát szenvedek…
Hagyod ezt?!
Hagyod…hát…
S látom:
Kacagsz csak rajtam…
Kalocsa, 2007-10-04.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése