2020. december 28., hétfő

Szürke felhő

 

Szürke felhő havat szór,

fehér már a ház.


Húzzunk gyorsan csizmát fel,

itt ne maradj, sapka, sál!


Építsünk egy hóembert:

orra szén, fején tál.


Hogyha engem megdobálsz,

visszakapod ám!

 

Kalocsa, 2015. 02. 08.


További gyermekversek: gyermekversek

Jókedv

 

Puha hósapka

takarja a tájat,

és minden házon

fehér sál van.


Kevereg, kavarog,

hullik a hó,

olyan vagyok

én most,

mint egy kiscsikó!


További gyermekversek: gyermekversek

 

Zörögnek a levelek

 

Zörögnek a levelek,

dideregnek verebek.


Januári fagyos szél

kabátomba beletép.


Meleg szobám

énrám vár,

ott mesél

majd anyukám.

 

Kalocsa, 2015. 02. 08.


További gyermekversek: gyermekversek

Nagy a hó

 

Nagy a hó, nagy a hó,

siklik rajta sok szánkó;

nagy húzza a kisebbet,

Kiált, mint egy kiscsikó!

 

Nagy a hó, hull a hó,

széttárom a karom,

ahogy belehuppanok,

repülnek az angyalok!

 

Hull a hó, hull a hó,

házunk ki se látszik,

pipiskedő hópehely

tornácunkon játszik.

 

Hull a hó, nagy a hó,

így vidám a tél most,

nagy égi dunnákból

lesz a földön takaró.

 

Nagy a hó, nagy a hó,

reménykedve vártuk,

mert így lesz igazi,

hófehér karácsony!

 

 

 

Kalocsa, 2012. június 22.


További gyermekversek: gyermekversek

Diótörés

 

Kopp,

koppan a dió,

kalapáccsal törni jó.

 

Vigyázzál az ujjadra,

rá ne üss,

mert bedagad!

 

Kopp,

koppan a dió,

kalapáccsal törni jó.

 

Kalocsa, 2015. 02. 07.


További gyermekversek: gyermekversek

Mozdony

 

Piros mozdony

kereke

 

zakatol

 

zakatol

 

húzza a kocsikat

úgy

 

kanyarog

 

kanyarog

 

a masiniszta most

 

én vagyok!

 

 

Kalocsa, 2014. 11. 09.


További gyermekversek: gyermekversek

Késői nyár búcsúja

 

Szőlő-szaggal

köszön el a

szeptember,

bágyadt napon

sütkérezik

október.

Késő-nyári

méz-illat

és szőlő-íz,

meleg még

a Balaton,

de a tél

már közelít!


További gyermekversek: gyermekversek

 

cinkék

 

Egy cinke,

picinke,

röppen rá

diófa ágára,

ott szökell,

föl-alá

csipeget bátran.

 

Két cinke,

picinke,

ugrál ágról ágra,

reggelit

keresnek

árnyadó lombjában.

 

Tíz cinke,

picinke,

jár már

ide hozzánk,

mint villám,

mint villám,

cikáznak

diófánk ágán.

 

Kalocsa, 2014. 10. 26.


További gyermekversek: gyermekversek

álom

Álmomban madarakkal

szállok a háztetők

fölött.

Lassan, puhán

repülök.

Kéményerdők,

cserépmezők

intenek felém,

miközben

boldog mosollyal

alszom ágyamban

én. 


További gyermekversek: gyermekversek

2020. december 13., vasárnap

némán

 

némán állnak őrt

sötét szemekkel

az utca házai

 

várják

hogy a fény

beköszön

karácsony éjjelén

majd hozzád is

 

Kalocsa, 2020. december 1.


További versek a karácsonyról: karácsony

Száll a hinta


Száll a hinta

fel magasba

lábam hajtja,

egyre feljebb

repülök a

fellegekbe.

 

Leng a hinta

fel magasba

egyre feljebb

száll velem,

kezem-lábam

így éri el

fenn a kék eget.

 

Kalocsa, 2015. 02. 12.


További gyermekversek: gyermekversek

Kakaó

 

Forró kakaó

gőze száll,

csukott szemmel

élvezem

csodás illatát.

 

Ha kifogyott

bögrémből,

kérek még

egyet ám!

 

Kalocsa, 2014. 10. 26.


További gyermekversek: gyermekversek

Esti vers

 

Csillag ragyog sötét égen,

tücsök zenél künn a réten.

 

Alszanak a madarak,

csönd van most

az ég alatt.

 

Ha lehunyod szemed,

álommanó idesiet.

 

Altatódalt dúdol neked:

- Aludj, aludj kicsi kincsem!

Ringatózzál Hold ölében,

álmod hozzon csodaszépet!

 

Aludj, aludj, kicsi kincsem!

 

Kalocsa, 2014. 10. 25.


További gyermekversek: gyermekversek

 

Tócsa

 

Tócsába toccsantam

eső után

meztelen talpamról

fröccsen a sár.

 

Dobbantok párat még

fröcsköljön a víz,

ha kiapadna,

van itt még tíz!

 

Kalocsa, 2014. 10. 26.


További gyermekversek: gyermekversek

Spagetti

 Mint a kígyó tekeredik

tányéromon a spegetti,

nem bánom én ezt bizony,

éhes gyomrom mind beveszi!


További gyermekversek: gyermekversek


Szülőknek szóló

 

Kicsi szívem

csak úgy dobog

ha közeleg

az ünnep,

annyi mindent

szeretnék én

kívánni tőletek:

szép játékot,

színes labdát,

ezer más csodát,

de leginkább

arra vágyom,

hogy szeressetek tovább!


További gyermekversek: gyermekversek

Napkelte

 Kel a Nap,

kel a Nap

keleten,

ragyogó fénysugár

simogat kedvesen.


Nyissad ki,

niyssad ki

karjaid,

öleld magadhoz

huncut sugarait!


Itt is olvashatod: Firkafüzet

További gyermekversek: gyermekversek, magyar gyermekversek svéd módra


Kép: ez a Firkafüzetben lévő vers, amihez a rajzot Te készíted! 

fények gyúlnak

 

fények gyúlnak

leszáll az éj

karácsony-illat

gyere közénk

 

ünnepi díszben

áll a világ

fenyőfa várja

kis angyalát

 

árad az élet

és elvarázsol

szívedben fénylik

most a karácsony

 

Kalocsa, 2016. december 4.


Több karácsony: karácsonyi versek

karácsony-dal

 

fenyő éke vagyok

csúcsán ragyogok

szemem csillagszóró

arcodon mosoly

 

gyertya lángja vagyok

fényem rád ragyog

ölelő karomon

veled osztozok

 

kalácsillat vagyok

örömöm szórom

legyenek boldogok

akikhez futok

 

karácsony-dal vagyok

hozzád így eljutok

éter-éjen szállok

mint az angyalok

 

 

Kalocsa, 2014. 12. 14.


Több karácsony: karácsonyi versek

2020. december 6., vasárnap

Toronyóra



Az óratoronyban
kattog sok rugó,
jár az óra
szüntelen.


Körbe és körbe
kergeti egymást
a kicsi és a
nagy gyerek.


Így jönnek sorba
az órák és percek,
éjjel-nappal,
szüntelen.


További gyermekversek: gyermekversek

Zeng-bong a tavasz

 

zeng-bong

a tavasz

fák ágán

rügy fakad

felpezsdül

most a szív

az öröm

kivirít

 

zsong-bong

a tavasz

föld ölén

mag dagad

felragyog

fenn a Nap

a lélek

dalra kap

 

zeng-bong

a tavasz

és zenél

kert alatt

ropjad hát

a táncod

lábad most

csak járjon

 

zsong-bong

a tavasz

felpezsdül

minden ma

öröm és dal

támad

minden szív

megnyílhat

 

Kalocsa, 2016. 02. 09.


További gyermekversek: gyermekversek

2020. november 29., vasárnap

Világjáró

 

Ringat, ringat

kis hajó

lágyan engemet,

elvisz, elvisz

égkék tengeren.

A világot bejárom

amerre csak lehet

- kicsi szívem azért

otthon van veletek.

Ha utam majd véget ér,

kicsi hajóm megkérem:

- Hazafelé vigyél!

 Ott vár rám

 apu, anyu és nővérkém.

Hazaérve hozzájuk bújok én.

Úgy mesélem el, mi az úton

engem ért!


További gyermekversek: gyermekversek

Csiga-biga kelj fel!

 

Csiga-biga, kelj fel!

Itt van már a reggel!

Nyissad ki a házad,

a kertben már várnak!

 

Füvön friss harmattal

kínál meg a reggel,

ezzel mossad arcodat,

s olthatod a szomjad.

 

Járhatod a kertet

míg eljön az este,

álmosan, fáradtan

aludhatsz el házadban.

 

Álmodj ott szépeket,

pihenjél édesen!

Legyen erőd holnap is

csúszni-mászni egy kicsit!


További gyermekversek: Gyermekversek

2020. november 28., szombat

Mi a Mester?

 2020. november 27.


Néha elcsodálkozom.

Na jó, gyakrabban.

És kapkodom a fejem.

Nem történnek velem különleges dolgok, furcsa események. Nem kapok információcsomagokat sehonnan, senkitől, semmiről. Ezek NEM a Mester ismérvei.

Mégis tudom. Azaz tudatában vagyok. Hogy Mester vagyok. Hogy realizált vagyok. Hogy integrálódott a szabad energiatestem.

Tudom, és kész.

Szuverén létező vagyok.

Emberi esendőségekkel. Ez így tök rendben van.

Ha üzenetem jön, tőlem jön.

Az üzenet Én Vagyok.

Ez a Mester.

Én Vagyok Mester.

Én Vagyok Merlin.

Kérdésed van?

Kérdezd meg magad.

Válaszod van?

Mondd el magadnak.

Minden ott van benned.

Minden.

Ne hagyd magad elterelni.

Ne hasonlítsd magad másokhoz.

Te Te Vagy.

Te Vagy az Én Vagyok.

Hiszed, vagy sem, így van.

Vegyél csak egy mély lélegzetet, és engedd meg mindezt magadnak.


Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója


2020. november 27., péntek

nincsenek

 2018. április 1. 21:57


…arra szavak, amik most bennem élnek képek. Ott vagyok a robbanás által, hol milliárd darabra szakadtam szét, milliárd lehetőségével a létezésnek. Ott vagyok az örökkévalóságban. Mozdulatlanul.
Időtlenül.
Létezésben.
Önmagam korlátlan és feltétel nélküli szerelmében.

Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója

szavak, szavak, szavak

 2018. március 25. 11:42


Szavak, szavak, szavak.
Nem mondanak el jóformán semmit. Vannak dolgok és érzések, melyekre nincs nyelv, mi leírni volna képes.
Csak megérezni lehet. Csak beleérezni ezekbe.
De elmondani, papírra vetni nem.
Érzem a létezést.
Az örökkévalót.


Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója

2020. november 24., kedd

lényegtelenné

 2018. március 25. 9:11


…vált az idő és a tér.
Mindegy a hol és a mikor.
Mindig ott vagyok, ahol vagyok.
Mindig akkor vagyok, amikor.
Mindig ugyanott.
Meg sem mozdulok.

Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója

élvezet vs. szenvedés

 2018. március 24. 16:25


Az élet azért van, hogy élvezd. Nem azért, hogy szenvedj. Minek szenvednél, ha választhatod az élvezetet is? Nem, nincsenek körülmények. Rájuk kenheted, de csak a te választásod van. Nem a főnököd, nem a párod, a gyereked, a szomszéd, az akárki. Te választasz. Élvezed, vagy szenvedsz.

(Avagy lehet, élvezed a szenvedést. 2020. 05. 17.)

Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója

nem vonulok harcba

 2018. március 9. 9:39


…én mar semmiért és senkiért.
Mindig ez jön vissza a shoudokból. De én leszarom. Engedem csak, hogy mindenki pörögjön a hátán, ahogy akar, de nem akarok megmenteni senkit és semmit. A dolgoknak megvan a maga rendeltetésük. A beavatkozás csak rombolás.
Tegye a dolgát, ahogy akarja.
Én csak ülök a biciklimen, a tér és az idő pedig áthalad rajtam.

Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója

2020. november 23., hétfő

aspektusok

 2018. január 14. 12:35


Mindig tudtam, hogy több, önállónak is tekinthető énrészem van (nem, nem vagyok skizofrén.... a hangok legalábbis ezt mondják :) ).
De igazából úgy voltam vele, hogy én ezeket az aspektusokat már helyretettem, és nem tudnak megvezetni.
Hát de.
Tegnap jöttem rá.
Hogy minden ténykedésemre üzemel egy aspektus. És nagyon nem voltam ennek tudatában. 
Ott van, amelyik autót vezet. 
A másik mediál.
Megint egy másik kikacsingat tiltott élvezetek felé. Ő például most eltűnt. Könnyebnek is érzem magam így.
Aztán ott van, amelyik jógát oktat. Tegnap pont ez az aspektus döbbentett rá, mennyire képesek eluralkodni rajtam. Ez egy kicsit hosszabb folyamat volt, mármint a jógaoktató aspektus. Az utóbbi időben teljesen meg volt veszve egy saját teremért, ahol akkor oktat, amikor csak akar, és magánórát is tarthat. Arra menet közben rájött, hogy bérletet fizetni nem tud, mert ráfizetés lenne pillanatok alatt. Hát el akarta adni a házat, lecserélni egy olyanra, ahol ez megoldható lenne. Mindenféle manipulációt bevetett ezért. Többek között maga mellé édesgette a sértődős, hisztis kisgyerek-aspektust is. 
Tegnap is felugrott, a tanfolyamon, hogy majd ő megcsinálja a bemelegítést. Megcsinálta, de nem úgy, ahogy csinálni szokta egyébként. Kapkodott, nem figyelt eléggé a részletekre.
És eközben jöttem rá mindarra, amit most leírtam.
Mert most a Mester résen volt, és rajtakapta őt, többek között.
A Mester már tudja: ez csak egy aspektus. És megtette, hogy elzavarta, mondván csak akkor jöjjön vissza, ha már együtt tud működni a Mesterrel. És nem manipulál, nem irányít, nem csábít el más aspektusokat a céljai elérése érdekében. De ugyanez vonatkozik minden más aspektusra is!
Szóval, srácok! Résen vagyok! 
Én vagyok a Mester, és jaj nektek, ha ti akartok annak látszani! :)

Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója

eggyel kevesebb

 2018. január 12. 15:36


Talán egy illúzióval kevesebb van velem.
Mindig úgy gondoltam, az anyagi lehetőségeim többek annál, hogy éppen elégséges.
Szó se róla, nincs nélkülözés, nem okoz gondot a számlák fizetése, amire kell, arra mindig van.
Ma rájöttem: ez az éppen elégséges kategóriája.
Hiába az átlagosnál magasabb jövedelem már évek óta, ez akkor sem más.
Honnan jöttem erre ma rá?
Hát a lányom cégénél azok kapnak bónuszjuttatást, egyszerit, akiknek a tavalyi évben a jövedelme nem érte el a 19 milliót.
Az enyém hát csak éppen elégséges.
És tényleg.
Nem áltatom magam azzal, hogy ez milyen fasza. 
De nem sírok miatta.
Nem dühöngök (csak kicsit). 
Aztán elengedem az egészet egy levegővel.
És egy másikkal beengedem a korlátlan bőséget az életem minden területére.
Most.
Itt.
Vagyok, Aki Vagyok!

 

(Megjegyzem, ugyanakkor ezek az emberek, akik ennyit keresnek, nem feltétlenül érzik azt, hogy bőségben vannak, hogy bőségben élnek. Mindig ott a nyomás, ami felülről jön, a főnökségtől. Mindig ott a stressz, mikor rúgják ki. Ez nem AZ A bőség. Szerintem. - 2020. május 22.)

Update: nem ez számít. Nem a pénz mennyisége számít. Az számít, hogy megéld, átéld: bőségben vagy. (2020. november 23.)


Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója


mi az élet

2018. január 6. 17:28

Mi az élet?
Egy kaland.
Tapasztalások sorozata.
Ha ennél többet képzelsz bele, akkor már lehet, hogy szenvedés.
Ha te szenvedni akarsz, hát szenvedj.
Én maradok az élvezetnél és a tapasztalásnál.


Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója

2020. november 22., vasárnap

Télapónak

 

Decemberben, hatodikán,

izgalommal telve vár rád

sok millió kisgyerek,

bízva abban, hogy a neve

csak a jók könyvében szerepel.

 

Kiscipőbe, kiscsizmába

csoki, dió, mogyoró,

rosszabbaknak csak virgács jár,

tudja ezt jól Télapó.

 

Egész évben várva várunk,

s ha közeleg az idő már,

fülelünk, hogy csilingel-e

csengettyű Rudolfék nyakán.

 

Olyan jó, ha megérkezel,

boldog Tőled sok-sok gyerek;

köszöntünk most mi is Téged

arra kérve kedvesen,

jöjj el hozzánk jövőre is,

ha újra itt a december!

 

2009. november 25.

Életkép

 

Muki kutyánkat megcsípte a bolha.

Vakarózik szegény piszkosul a porba’.

Könyörgőn veti ránk szeme világát:

várja, hogy segítsünk viszketős nyavalyáján.

Nosza, megfürösztjük, prüszköl össze-vissza,

nehezen tűri, ha vizes az orra.

Meg is szárítgatjuk őkelmét szépen,

csillogó bundával terül el a széken.

Örül a jámbor, nem viszket már bőre,

annál inkább vágyik egy kis tepertőre.

Befalja a friss csemegét azon hamarjába’,

s elterül a kályha mellett álomba zuhanva.

A sárkány

 

Jaj, úgy félek,

rettegek:

szörnyű zúgás, ami bánt.

Hörög, prüszköl és tán

még tüzet is okád!

Hallom, ahogy közeleg...

Jaj, most mit legyen?

Kardot rántok,

megvívok vele!

Legyőzöm, mert hős vagyok!

 

De anya így szól rám:

- Maradj veszteg!

  Ha itt ugrálsz, porszívozni nem tudok!

 

Kék lepke

 

Kék lepke, kék lepke,

szállj ide, szállj ide!

 

Megfoglak, megfoglak,

aztán elengedlek.

 

Kék lepke, kék lepke,

repülj el messzire!

 

Kék lepke, kék lepke,

veled hadd mehessek!

 

Szállunk az égen át,

szállunk az éjen át.

 

Vissza ha érkezünk,

majd újra elmegyünk!

 

Kék lepke, kék lepke,

szállj ide, szállj ide!

 

Tél végén

 

Csipp-csöpp,

csöppen a csöpp;

ázunk-fázunk,

nincs kabátunk,

csurom víz lett

végig a hátunk.

Vége a télnek,

olvad a hó,

jön már a tavasz,

halihó!

Kibújunk a

hideg földből,

simogat a

napsugár,

köszönti a

meleget

ezernyi hóvirág!

A tarisznyás manó

 

Benn a a házban

fura szerzet

lakik most:

rózsaszín a füle

és hegyes,

az orra pedig

csöppet veres.

Kócos haja

kikandikál

sapkája alól,

arcocskája

huncutul

vigyorog.

Mellénykéje

bordó színben

pompázik,

alóla a nadrágja,

a csíkos,

kilátszik.

Cipőcskéje

kicsi, csücskös,

így járja a házat

a kis prücsök.

Vállán átvetve

viszi zsákját,

benne hordja

a motyóját.

 

Eltévedt szegény,

nem talált haza,

keresi az utat,

hogy juthat oda.

 

Ez a fura szerzet

az erdőbe való,

mert ő -

a

tarisznyás manó!

Altató

 

Kéken száll az est -

pilládon megpihen.

Ha lehunyod szemed,

messzire libeg.

 

Itthagyja álmát,

csillag-ragyogását.

Véle ha álmodsz,

látsz mesevilágot:

 

tündérek, varázslók,

törpék, kis manók,

vad, hatalmas fák,

s tengernyi virág.

 

Aludj szépen hát!

Ők vigyáznak Rád!

Gyomorkorgás

 

Jajj nekem!

Lehet, éhen halok!

Régen volt reggeli,

a hasam úgy korog!

Saci is kérdőn néz rám:

mi ez az égzengés?

Kezem pocimra teszem,

hátha így nem hallja senki sem!

Jajj, mindjárt éhenhalok!

Csengessenek már ki,

hadd egyek pár falatot!

 

 

2011. február 24.

2020. november 15., vasárnap

A barátnőmről

 

Ma összevesztem a legjobb barátnőmmel.

Irtóra haragszom rá!

Hiába kértem, üljön mellém délután,

útálatos volt, és Laura mellé ült.

Ha így, hát így!

Megvagyok nélküle,

nem is figyelek rá!

Szaladhatott utánam suli után,

nem vártam meg ám!

Így álltam bosszút, mert otthagyott.

 

De remélem, holnap azért

mégis egy padba ül velem

a suliban délután.

 

2011. február 24.

A fiúkról

 

A fiúk olyan hülyék!

Bálint ma elrohant mellettem.

Meghúzta a hajam.

Aztán visongva nevetett,

és szaladt a többiekhez.

Hiába kiabáltam rá,

és lettem dühös nagyon,

láttam, hogy néz, és

vigyorgott bután.

A fiúk olyan hülyék és ostobák!

 

2011. 02. 22.

A vakbélműtétről

 

Már szép a sebem.

Nem látszik a varrás helye sem.

Nemsokára talán újra

labdázhatok majd tesiórán.

Kivették a vakbelemet.

Éjszaka vittek be a műtőbe,

miután itthon nagyon rosszul lettem.

Fájt, és pocsékul éreztem magam.

De anya végig velem volt,

vigyázott rám,

és mindenki körülöttem

a kedvemben járt.

Azért nem szeretnék

megint kórházi ágyban

kedvenc lovaimmal játszani.

 

Kalocsa, 2011. 02. 24.

Dolgozat

Nagyon mérges vagyok!

Tudtam mindent, nem hibáztam!

Elírásom sem volt,

csak nem lehetett jól olvasni két szavam!

Négyest kaptam a dolgozatomra,

pedig ötösre tudom,

ez teljesen biztos!

Mérges vagyok,

és Kati néni igenis utálatos!

 

Kalocsa, 2011. 03. 13.


2020. november 7., szombat

tűzugrás

 

dob szól

dob szól

tűz ropog

dob szól

dob szól

kél a Hold

dob szól

dob szól

mind elveszünk

dob szól

dob szól

újjászületünk!

dob szól

dob szól

mi nem kell már

dob szól

dob szól

Holdnak adjuk át

dob szól

dob szól

izzó parázs

dob szól

dob szól

éget múltat

új jövőt ád

csönd van

csönd van

és boldogság!

 

Kalocsa, 2013. szeptember 1.

Puha mohaágyra


Puha mohaágyra

hajtsd le fejedet,

patakzene lágyan

altat el tégedet.

 

Fáknak földre hulló

ezer levele

lészen majd takaród,

burkolózz csak bele!

 

Puha mohaágyra

hajtsd le fejedet,

patakzene lágyan

altat el tégedet.

 

Hold ezüst sugara

cirógatja szemed,

angyalok kara

őrzi lelkedet.

 

Puha mohaágyra

hajtsad le fejed,

patakzene lágyan

ringat el tégedet.

 

 

Hargita, 2013. 08. 24.

Kalocsa, 2013. 09. 15.

oly földön élek én

 

oly földön élek én,

hol patak zúgása zenél,

hol sziklák magasáról

hull alá áldott fény;

talpunk alatt meztelen

tűlevélszőnyeg szalad;

puhán süpped

léptünk, hangtalan,

s két Holdunk mesél

színes álmokat,

miközben éjkék-szagú

lágy moha

takarja lakunkat;

oly földön élek én

hol zenél a nap,

hol táncra hív és perdül

minden pillanat,

Egységben a Minden,

jut bőven, mi kell,

maga útját járja

mégis minden

boldog Isten

 

Hargita, 2013. 08. 24.

Kalocsa, 2013. 09. 16

2020. november 1., vasárnap

Én Vagyok

 2017. december 26.

Vagyok.
Létezem.
És vagyok a minden.
És vagyok a semmi.
Vagyok a mély.
Vagyok a magasság.
Vagyok a világosság.
És bennem lakozik a sötét.
Bennem él a rút és a szép, bennem van a gonosz és a jó. A hős és az áldozat, az uralkodó és az alattvaló, a bűnös és az ártatlan, a hatalmaskodó és a meghunyászkodó.
Igen vagyok és nem.
Nem tudsz mutatni semmit, ami nem én vagyok.
Adj nevet bárminek: Én Vagyok.


Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója

tükörkép

 2017. december 26. 22.24

A tükörkép csak addig létezik, amíg a tükröt nézed. Amikor nem nézel a tükörbe, nincs tükörkép.
Ha meg nincs tükör, úgyszintén nincs tükörkép sem.
A tükörkép illúzió. Nem te vagy.
Bármit látsz is, vagy vélsz ott látni, az valójában nem létezik.
Legföljebb egy másik valóságban.


Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója

néha belefáradok

 2017. december 5. 22.20

…a mindennapokba.
Már az lenne jó, hogy nem csinálni semmit, csak lézengenék. Ide ülnék. Oda ülnék.
Leszarnám a világot, a könyveket, az eladásokat, hogy ügyködjek könyvekkel, tanfolyamokkal, bármivel.
Néha nagyon kivan a .... Mindennel.
Most is épp.
Olyan semmitlen és értelmetlen minden.
És nem.
Nincs előremutató konklúzió.
Szar, és kész.


Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója

ahogy a Nap

 

ahogy a Nap ragyog

úgy ragyogsz Te rám

szíved melege

betölti szobám

fényedben fürdőzöm

szüntelen

mindez csak

van

nincs ellenszolgáltatás

hisz jól is van

ez így

mert Neked meg

én vagyok a

Ragyogás

 

Kalocsa, 2018. május 3.

2020. október 25., vasárnap

kompromisszum

 Nincs bennem kompromisszum.

- Hazudsz! - mondom Én.
- De mondom, nincs!
- De. Van.
- Vegyük csak a munkád. Itt ülsz az irodában, meg jössz-mész, intézed mások ügyeit. Nem érzed jól magad igazán ebben a helyzetben, nem érzed jól magad a rendszerben. Legszívesebben itt hagynád az egészet a francba.
- De maradsz. Tudod miért? Mert ez kényelmes. Mert ez fizetéssel jár. És ebből tudsz élni, megélni. Ugyan nem úgy, ahogy valóban szeretnél, mert mégis csak egy korlátozott bőség. Meglehetősen korlátozott. De legalább látszólagosan biztos. 
- Nem azt mondom, mondj fel.
- Azt mondom, legyél ennek tudatában, és ne hazudd azt, hogy nincs benned kompromisszum.
- És az csak egy.

Ugynazenen a napon, később:

A megvilágosodás csak ráeszmélés kérdése.
Csak legyen meg a látomásod. A többi nem számít (Adamus)


Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója

magányos

 2017. november 25. 20:26.


Magányos dolog Shaumbrának lenni. Hiába van néhány ember körülötted, aki ugyanúgy néz a világra, mint a Shaumbra, ha egy kicsit megkapargatjuk a beszélgetések során a felszínt, lekopik a máz. Jönnek a hülye kérdéseikkel. Az asztrológiával. A sorssal. A "mit üzen a xxx" (xxx helyére behelyettesíthető isten, a felsőbb én - ez amúgy is mániájuk -, a sors, a végzet, a lélek, és egyebek). Mennek jóshoz, látóhoz, teret tisztítanak, boldogok akarnak lenni.
Én meg inkább egyedül.
És néha a falba verni a fejüket.
Hogy finom legyek.
Ajj... Még mindig nagyon kevesen vagyunk.
A hülyeség meg terjed, mint a pestis, és szedi áldozatait.


Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója


árnyak

árnyak

falakon lógnak

 

lesnek

 

utcákon

tereken

 

ott bújnak minden

bokorban

fonákján millió

rezgő levélnek

 

árnyak

 

követnek

bármerre járok

 

lesnek mereven

és némán

 

mind enyém

velem járnak

az úton

 

belőlem vannak

általam élnek

 

- behunyom szemem

ott is árnyak

várnak

 

-----

 

meghívom hát őket

- vacsorára

 

aztán bújjanak

- hozzám az ágyba

 

ha már úgyis

mindig

velem járnak

 

 

 

Kalocsa, 2017 nyara