Szürke felhő havat szór,
fehér már a ház.
Húzzunk gyorsan csizmát fel,
itt ne maradj, sapka, sál!
Építsünk egy hóembert:
orra szén, fején tál.
Hogyha engem megdobálsz,
visszakapod ám!
Kalocsa, 2015. 02. 08.
További gyermekversek: gyermekversek
Szürke felhő havat szór,
fehér már a ház.
Húzzunk gyorsan csizmát fel,
itt ne maradj, sapka, sál!
Építsünk egy hóembert:
orra szén, fején tál.
Hogyha engem megdobálsz,
visszakapod ám!
Kalocsa, 2015. 02. 08.
További gyermekversek: gyermekversek
Puha hósapka
takarja a tájat,
és minden házon
fehér sál van.
Kevereg, kavarog,
hullik a hó,
olyan vagyok
én most,
mint egy kiscsikó!
További gyermekversek: gyermekversek
Zörögnek a levelek,
dideregnek verebek.
Januári fagyos szél
kabátomba beletép.
Meleg szobám
énrám vár,
ott mesél
majd anyukám.
Kalocsa, 2015. 02. 08.
További gyermekversek: gyermekversek
Nagy
a hó, nagy a hó,
siklik
rajta sok szánkó;
nagy
húzza a kisebbet,
Kiált,
mint egy kiscsikó!
Nagy
a hó, hull a hó,
széttárom
a karom,
ahogy
belehuppanok,
repülnek
az angyalok!
Hull
a hó, hull a hó,
házunk
ki se látszik,
pipiskedő
hópehely
tornácunkon
játszik.
Hull
a hó, nagy a hó,
így
vidám a tél most,
nagy
égi dunnákból
lesz
a földön takaró.
Nagy
a hó, nagy a hó,
reménykedve
vártuk,
mert
így lesz igazi,
hófehér
karácsony!
Kalocsa, 2012.
június 22.
További gyermekversek: gyermekversek
Kopp,
koppan a dió,
kalapáccsal törni jó.
Vigyázzál az ujjadra,
rá ne üss,
mert bedagad!
Kopp,
koppan a dió,
kalapáccsal törni jó.
Kalocsa, 2015. 02. 07.
További gyermekversek: gyermekversek
Piros mozdony
kereke
zakatol
zakatol
húzza a kocsikat
úgy
kanyarog
kanyarog
a masiniszta most
én vagyok!
Kalocsa, 2014. 11. 09.
További gyermekversek: gyermekversek
Szőlő-szaggal
köszön
el a
szeptember,
bágyadt
napon
sütkérezik
október.
Késő-nyári
méz-illat
és
szőlő-íz,
meleg
még
a
Balaton,
de a
tél
már
közelít!
További gyermekversek: gyermekversek
Egy cinke,
picinke,
röppen rá
diófa ágára,
ott szökell,
föl-alá
csipeget bátran.
Két cinke,
picinke,
ugrál ágról ágra,
reggelit
keresnek
árnyadó lombjában.
Tíz cinke,
picinke,
jár már
ide hozzánk,
mint villám,
mint villám,
cikáznak
diófánk ágán.
Kalocsa, 2014. 10. 26.
További gyermekversek: gyermekversek
Álmomban madarakkal
szállok a háztetők
fölött.
Lassan, puhán
repülök.
Kéményerdők,
cserépmezők
intenek felém,
miközben
boldog mosollyal
alszom ágyamban
én.
További gyermekversek: gyermekversek
némán állnak őrt
sötét szemekkel
az utca házai
várják
hogy a fény
beköszön
karácsony éjjelén
majd hozzád is
Kalocsa, 2020. december 1.
További versek a karácsonyról: karácsony
Száll a hinta
fel magasba
lábam hajtja,
egyre feljebb
repülök a
fellegekbe.
Leng a hinta
fel magasba
egyre feljebb
száll velem,
kezem-lábam
így éri el
fenn a kék eget.
Kalocsa, 2015. 02. 12.
További gyermekversek: gyermekversek
Forró kakaó
gőze száll,
csukott szemmel
élvezem
csodás illatát.
Ha kifogyott
bögrémből,
kérek még
egyet ám!
Kalocsa, 2014. 10. 26.
További gyermekversek: gyermekversek
Csillag ragyog sötét égen,
tücsök zenél künn a réten.
Alszanak a madarak,
csönd van most
az ég alatt.
Ha lehunyod szemed,
álommanó idesiet.
Altatódalt dúdol neked:
- Aludj, aludj kicsi kincsem!
Ringatózzál Hold ölében,
álmod hozzon csodaszépet!
Aludj, aludj, kicsi kincsem!
Kalocsa, 2014. 10. 25.
További gyermekversek: gyermekversek
Tócsába toccsantam
eső után
meztelen talpamról
fröccsen a sár.
Dobbantok párat még
fröcsköljön a víz,
ha kiapadna,
van itt még tíz!
Kalocsa, 2014. 10. 26.
További gyermekversek: gyermekversek
Mint a kígyó tekeredik
tányéromon a spegetti,
nem bánom én ezt bizony,
éhes gyomrom mind beveszi!
További gyermekversek: gyermekversek
Kicsi
szívem
csak
úgy dobog
ha
közeleg
az
ünnep,
annyi
mindent
szeretnék
én
kívánni
tőletek:
szép
játékot,
színes
labdát,
ezer
más csodát,
de
leginkább
arra
vágyom,
hogy
szeressetek tovább!
További gyermekversek: gyermekversek
Kel a Nap,
kel a Nap
keleten,
ragyogó fénysugár
simogat kedvesen.
Nyissad ki,
niyssad ki
karjaid,
öleld magadhoz
huncut sugarait!
Itt is olvashatod: Firkafüzet
További gyermekversek: gyermekversek, magyar gyermekversek svéd módra
Kép: ez a Firkafüzetben lévő vers, amihez a rajzot Te készíted!
fények
gyúlnak
leszáll az
éj
karácsony-illat
gyere közénk
ünnepi
díszben
áll a világ
fenyőfa
várja
kis angyalát
árad az élet
és
elvarázsol
szívedben
fénylik
most a
karácsony
Kalocsa,
2016. december 4.
Több karácsony: karácsonyi versek
fenyő éke vagyok
csúcsán ragyogok
szemem csillagszóró
arcodon mosoly
gyertya lángja vagyok
fényem rád ragyog
ölelő karomon
veled osztozok
kalácsillat vagyok
örömöm szórom
legyenek boldogok
akikhez futok
karácsony-dal vagyok
hozzád így eljutok
éter-éjen szállok
mint az angyalok
Kalocsa, 2014. 12. 14.
Több karácsony: karácsonyi versek
További gyermekversek: gyermekversek
zeng-bong
a
tavasz
fák
ágán
rügy
fakad
felpezsdül
most
a szív
az
öröm
kivirít
zsong-bong
a
tavasz
föld
ölén
mag
dagad
felragyog
fenn
a Nap
a
lélek
dalra
kap
zeng-bong
a
tavasz
és
zenél
kert
alatt
ropjad
hát
a
táncod
lábad
most
csak
járjon
zsong-bong
a
tavasz
felpezsdül
minden
ma
öröm
és dal
támad
minden
szív
megnyílhat
Kalocsa,
2016. 02. 09.
További gyermekversek: gyermekversek
Ringat, ringat
kis hajó
lágyan engemet,
elvisz, elvisz
égkék tengeren.
A világot bejárom
amerre csak lehet
- kicsi szívem azért
otthon van veletek.
Ha utam majd véget ér,
kicsi hajóm megkérem:
- Hazafelé vigyél!
Ott vár rám
apu, anyu és nővérkém.
Hazaérve hozzájuk bújok én.
Úgy mesélem el, mi az úton
engem ért!
További gyermekversek: gyermekversek
Csiga-biga, kelj fel!
Itt van már a reggel!
Nyissad ki a házad,
a kertben már várnak!
Füvön friss harmattal
kínál meg a reggel,
ezzel mossad arcodat,
s olthatod a szomjad.
Járhatod a kertet
míg eljön az este,
álmosan, fáradtan
aludhatsz el házadban.
Álmodj ott szépeket,
pihenjél édesen!
Legyen erőd holnap is
csúszni-mászni egy kicsit!
További gyermekversek: Gyermekversek
2020. november 27.
Néha
elcsodálkozom.
Na
jó, gyakrabban.
És
kapkodom a fejem.
Nem
történnek velem különleges dolgok, furcsa események. Nem kapok
információcsomagokat sehonnan, senkitől, semmiről. Ezek NEM a Mester ismérvei.
Mégis
tudom. Azaz tudatában vagyok. Hogy Mester vagyok. Hogy realizált vagyok. Hogy
integrálódott a szabad energiatestem.
Tudom,
és kész.
Szuverén
létező vagyok.
Emberi
esendőségekkel. Ez így tök rendben van.
Ha
üzenetem jön, tőlem jön.
Az
üzenet Én Vagyok.
Ez
a Mester.
Én
Vagyok Mester.
Én
Vagyok Merlin.
Kérdésed
van?
Kérdezd
meg magad.
Válaszod
van?
Mondd
el magadnak.
Minden
ott van benned.
Minden.
Ne
hagyd magad elterelni.
Ne
hasonlítsd magad másokhoz.
Te
Te Vagy.
Te
Vagy az Én Vagyok.
Hiszed,
vagy sem, így van.
Vegyél
csak egy mély lélegzetet, és engedd meg mindezt magadnak.
Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója
2018. április 1. 21:57
2018. március 25. 11:42
Szavak, szavak, szavak.
Nem mondanak el jóformán semmit. Vannak dolgok és érzések, melyekre nincs
nyelv, mi leírni volna képes.
Csak megérezni lehet. Csak beleérezni ezekbe.
De elmondani, papírra vetni nem.
Érzem a létezést.
Az örökkévalót.
Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója
2018. március 25. 9:11
…vált az idő és a tér.
Mindegy a hol és a mikor.
Mindig ott vagyok, ahol vagyok.
Mindig akkor vagyok, amikor.
Mindig ugyanott.
Meg sem mozdulok.
2018. március 24. 16:25
Az élet azért van, hogy élvezd. Nem azért, hogy
szenvedj. Minek szenvednél, ha választhatod az élvezetet is? Nem, nincsenek
körülmények. Rájuk kenheted, de csak a te választásod van. Nem a főnököd, nem a
párod, a gyereked, a szomszéd, az akárki. Te választasz. Élvezed, vagy
szenvedsz.
(Avagy lehet, élvezed a szenvedést. 2020. 05. 17.)
2018. március 9. 9:39
2018. január 14. 12:35
2018. január 12. 15:36
(Megjegyzem, ugyanakkor ezek az emberek, akik ennyit
keresnek, nem feltétlenül érzik azt, hogy bőségben vannak, hogy bőségben élnek.
Mindig ott a nyomás, ami felülről jön, a főnökségtől. Mindig ott a stressz,
mikor rúgják ki. Ez nem AZ A bőség. Szerintem. - 2020. május 22.)
Update: nem ez számít. Nem a pénz mennyisége számít. Az számít, hogy megéld, átéld: bőségben vagy. (2020. november 23.)
Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója
2018. január 6. 17:28
Mi az élet?
Egy kaland.
Tapasztalások sorozata.
Ha ennél többet képzelsz bele, akkor már lehet, hogy szenvedés.
Ha te szenvedni akarsz, hát szenvedj.
Én maradok az élvezetnél és a tapasztalásnál.
Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója
Decemberben, hatodikán,
izgalommal telve vár rád
sok millió kisgyerek,
bízva abban, hogy a neve
csak a jók könyvében szerepel.
Kiscipőbe, kiscsizmába
csoki, dió, mogyoró,
rosszabbaknak csak virgács jár,
tudja ezt jól Télapó.
Egész évben várva várunk,
s ha közeleg az idő már,
fülelünk, hogy csilingel-e
csengettyű Rudolfék nyakán.
Olyan jó, ha megérkezel,
boldog Tőled sok-sok gyerek;
köszöntünk most mi is Téged
arra kérve kedvesen,
jöjj el hozzánk jövőre is,
ha újra itt a december!
2009. november 25.
Muki kutyánkat megcsípte a bolha.
Vakarózik szegény piszkosul a porba’.
Könyörgőn veti ránk szeme világát:
várja, hogy segítsünk viszketős nyavalyáján.
Nosza, megfürösztjük, prüszköl össze-vissza,
nehezen tűri, ha vizes az orra.
Meg is szárítgatjuk őkelmét szépen,
csillogó bundával terül el a széken.
Örül a jámbor, nem viszket már bőre,
annál inkább vágyik egy kis tepertőre.
Befalja a friss csemegét azon hamarjába’,
s elterül a kályha mellett álomba zuhanva.
Jaj, úgy félek,
rettegek:
szörnyű zúgás, ami bánt.
Hörög, prüszköl és tán
még tüzet is okád!
Hallom, ahogy közeleg...
Jaj, most mit legyen?
Kardot rántok,
megvívok vele!
Legyőzöm, mert hős vagyok!
De anya így szól rám:
- Maradj veszteg!
Ha itt ugrálsz, porszívozni nem tudok!
Kék lepke, kék lepke,
szállj ide, szállj ide!
Megfoglak, megfoglak,
aztán elengedlek.
Kék lepke, kék lepke,
repülj el messzire!
Kék lepke, kék lepke,
veled hadd mehessek!
Szállunk az égen át,
szállunk az éjen át.
Vissza ha érkezünk,
majd újra elmegyünk!
Kék lepke, kék lepke,
szállj ide, szállj ide!
Csipp-csöpp,
csöppen a csöpp;
ázunk-fázunk,
nincs kabátunk,
csurom víz lett
végig a hátunk.
Vége a télnek,
olvad a hó,
jön már a tavasz,
halihó!
Kibújunk a
hideg földből,
simogat a
napsugár,
köszönti a
meleget
ezernyi hóvirág!
Benn a a házban
fura szerzet
lakik most:
rózsaszín a füle
és hegyes,
az orra pedig
csöppet veres.
Kócos haja
kikandikál
sapkája alól,
arcocskája
huncutul
vigyorog.
Mellénykéje
bordó színben
pompázik,
alóla a nadrágja,
a csíkos,
kilátszik.
Cipőcskéje
kicsi, csücskös,
így járja a házat
a kis prücsök.
Vállán átvetve
viszi zsákját,
benne hordja
a motyóját.
Eltévedt szegény,
nem talált haza,
keresi az utat,
hogy juthat oda.
Ez a fura szerzet
az erdőbe való,
mert ő -
a
tarisznyás manó!
Kéken száll az est -
pilládon megpihen.
Ha lehunyod szemed,
messzire libeg.
Itthagyja álmát,
csillag-ragyogását.
Véle ha álmodsz,
látsz mesevilágot:
tündérek, varázslók,
törpék, kis manók,
vad, hatalmas fák,
s tengernyi virág.
Aludj szépen hát!
Ők vigyáznak Rád!
Jajj
nekem!
Lehet,
éhen halok!
Régen
volt reggeli,
a
hasam úgy korog!
Saci
is kérdőn néz rám:
mi ez
az égzengés?
Kezem
pocimra teszem,
hátha
így nem hallja senki sem!
Jajj,
mindjárt éhenhalok!
Csengessenek
már ki,
hadd
egyek pár falatot!
2011.
február 24.
Ma összevesztem a legjobb barátnőmmel.
Irtóra haragszom rá!
Hiába kértem, üljön mellém délután,
útálatos volt, és Laura mellé ült.
Ha így, hát így!
Megvagyok nélküle,
nem is figyelek rá!
Szaladhatott utánam suli után,
nem vártam meg ám!
Így álltam bosszút, mert otthagyott.
De remélem, holnap azért
mégis egy padba ül velem
a suliban délután.
2011. február 24.
A fiúk olyan hülyék!
Bálint ma elrohant mellettem.
Meghúzta a hajam.
Aztán visongva nevetett,
és szaladt a többiekhez.
Hiába kiabáltam rá,
és lettem dühös nagyon,
láttam, hogy néz, és
vigyorgott bután.
A fiúk olyan hülyék és ostobák!
2011. 02. 22.
Már szép a sebem.
Nem látszik a varrás helye sem.
Nemsokára talán újra
labdázhatok majd tesiórán.
Kivették a vakbelemet.
Éjszaka vittek be a műtőbe,
miután itthon nagyon rosszul lettem.
Fájt, és pocsékul éreztem magam.
De anya végig velem volt,
vigyázott rám,
és mindenki körülöttem
a kedvemben járt.
Azért nem szeretnék
megint kórházi ágyban
kedvenc lovaimmal játszani.
Kalocsa, 2011. 02. 24.
Nagyon mérges vagyok!
Tudtam mindent, nem hibáztam!
Elírásom sem volt,
csak nem lehetett jól olvasni két szavam!
Négyest kaptam a dolgozatomra,
pedig ötösre tudom,
ez teljesen biztos!
Mérges vagyok,
és Kati néni igenis utálatos!
Kalocsa, 2011. 03. 13.
dob
szól
dob
szól
tűz
ropog
dob
szól
dob
szól
kél
a Hold
dob
szól
dob
szól
mind
elveszünk
dob
szól
dob
szól
újjászületünk!
dob
szól
dob
szól
mi
nem kell már
dob
szól
dob
szól
Holdnak
adjuk át
dob
szól
dob
szól
izzó
parázs
dob
szól
dob
szól
éget
múltat
új
jövőt ád
csönd
van
csönd
van
és
boldogság!
Kalocsa,
2013. szeptember 1.
Puha
mohaágyra
hajtsd
le fejedet,
patakzene
lágyan
altat
el tégedet.
Fáknak
földre hulló
ezer
levele
lészen
majd takaród,
burkolózz
csak bele!
Puha
mohaágyra
hajtsd
le fejedet,
patakzene
lágyan
altat
el tégedet.
Hold
ezüst sugara
cirógatja
szemed,
angyalok
kara
őrzi
lelkedet.
Puha
mohaágyra
hajtsad
le fejed,
patakzene
lágyan
ringat
el tégedet.
Hargita,
2013. 08. 24.
Kalocsa,
2013. 09. 15.
oly
földön élek én,
hol
patak zúgása zenél,
hol
sziklák magasáról
hull
alá áldott fény;
talpunk
alatt meztelen
tűlevélszőnyeg
szalad;
puhán
süpped
léptünk,
hangtalan,
s
két Holdunk mesél
színes
álmokat,
miközben
éjkék-szagú
lágy
moha
takarja
lakunkat;
oly
földön élek én
hol
zenél a nap,
hol
táncra hív és perdül
minden
pillanat,
Egységben
a Minden,
jut
bőven, mi kell,
maga
útját járja
mégis
minden
boldog
Isten
Hargita,
2013. 08. 24.
Kalocsa,
2013. 09. 16
2017. december 26.
Vagyok.
Létezem.
És vagyok a minden.
És vagyok a semmi.
Vagyok a mély.
Vagyok a magasság.
Vagyok a világosság.
És bennem lakozik a sötét.
Bennem él a rút és a szép, bennem van a gonosz és a jó. A hős és az áldozat, az
uralkodó és az alattvaló, a bűnös és az ártatlan, a hatalmaskodó és a
meghunyászkodó.
Igen vagyok és nem.
Nem tudsz mutatni semmit, ami nem én vagyok.
Adj nevet bárminek: Én Vagyok.
2017. december 26. 22.24
A tükörkép csak addig létezik, amíg a tükröt nézed.
Amikor nem nézel a tükörbe, nincs tükörkép.
Ha meg nincs tükör, úgyszintén nincs tükörkép sem.
A tükörkép illúzió. Nem te vagy.
Bármit látsz is, vagy vélsz ott látni, az valójában nem létezik.
Legföljebb egy másik valóságban.
Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója
2017. december 5. 22.20
…a mindennapokba.
Már az lenne jó, hogy nem csinálni semmit, csak lézengenék. Ide ülnék. Oda
ülnék.
Leszarnám a világot, a könyveket, az eladásokat, hogy ügyködjek könyvekkel,
tanfolyamokkal, bármivel.
Néha nagyon kivan a .... Mindennel.
Most is épp.
Olyan semmitlen és értelmetlen minden.
És nem.
Nincs előremutató konklúzió.
Szar, és kész.
Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója
ahogy a Nap ragyog
úgy ragyogsz Te rám
szíved melege
betölti szobám
fényedben fürdőzöm
szüntelen
—
mindez csak
van
nincs ellenszolgáltatás
—
hisz jól is van
ez így
—
mert Neked meg
én vagyok a
Ragyogás
Kalocsa, 2018. május 3.
Nincs bennem kompromisszum.
Ugynazenen a napon, később:
A megvilágosodás csak ráeszmélés kérdése.
Csak legyen meg a látomásod. A többi nem számít (Adamus)
Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója
2017. november 25. 20:26.
Magányos dolog Shaumbrának lenni. Hiába van néhány ember
körülötted, aki ugyanúgy néz a világra, mint a Shaumbra, ha egy kicsit
megkapargatjuk a beszélgetések során a felszínt, lekopik a máz. Jönnek a hülye
kérdéseikkel. Az asztrológiával. A sorssal. A "mit üzen a xxx" (xxx
helyére behelyettesíthető isten, a felsőbb én - ez amúgy is mániájuk -, a sors,
a végzet, a lélek, és egyebek). Mennek jóshoz, látóhoz, teret tisztítanak,
boldogok akarnak lenni.
Én meg inkább egyedül.
És néha a falba verni a fejüket.
Hogy finom legyek.
Ajj... Még mindig nagyon kevesen vagyunk.
A hülyeség meg terjed, mint a pestis, és szedi áldozatait.
árnyak
falakon
lógnak
lesnek
utcákon
tereken
ott
bújnak minden
bokorban
fonákján
millió
rezgő
levélnek
árnyak
követnek
bármerre
járok
lesnek
mereven
és
némán
mind
enyém
velem
járnak
az
úton
belőlem
vannak
általam
élnek
-
behunyom szemem
ott
is árnyak
várnak
-----
meghívom
hát őket
-
vacsorára
aztán
bújjanak
-
hozzám az ágyba
ha
már úgyis
mindig
velem
járnak
Kalocsa, 2017 nyara