Szeretném, ha esténként hozzád szorosan bújhatnék Érezhetném tested vonalát ahogy, mint kiflit, ölellek át Forró tenyerem befoghatná puha húsod édes halmát Belélegezné hajad illatát tüdőm altató gyanánt, ha már testünk elpihenne egy heves harc után —
Esténként, szeretném,
ha hozzám szorosan érnél
Érezném tested vonalát,
ahogy, mint kiflit, ölelsz át
Forró kezed égetné ágyékom,
ha épp arrafelé jár
Altatóm lenne bőröd illata
ha késői már az éjszaka
S nem kérne enni a kéj se
mert kapott épp eleget —
Szeretném, ha esténként,
néha, legalább,
hozzám bújnál, s én
még tovább, tehozzád
bújva álmodhatnám:
Igen! Ez a valóság!
Kalocsa., 2010. március 27.
Hasonló versek: szerelemversek