szeretem
bőröd
puha
és selymes
tovalibbenő
évek
összegyűrni
nem tudták
forró
ahogy
megérintem
máskor
pedig oly
hűs
mint
hegyi patak
vize
ahogy
fiatal
vad
fák között
szalad
tova locsogva
szeretem
bőröd
néha
takaróm
nekem
is
mikor
átölelsz
hozzám
bújva
és
összefon
minket
az éjszaka
szeretem
bőröd
selymes
puha
finom
érintésében
elszunnyadok
(álmomban
mindig
gyermek
vagyok)
Kalocsa,
2017. augusztus 18.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése