kebledre hajtom most fejem

kebledre hajtom most fejem
hallom szíved ritmusát
monoton dobog szépen
mint Föld forog tovább

halkan veri benned
életünk szinuszát
legyen nappal vagy éjjel
hűn teszi dolgát

ha eljő majd a pillanat
mikor végsőt szól szava
tudni fogom akkor is
nem vesztelek el soha

mi lényeged s mi te vagy
az nem vész el sohasem
az mindig velem van
s velem lesz odafenn

mi igaz valód
és igaz valóm nekem
az nem veszt el semmit

lelkünk létezik mindig

ez az örökkévalóság

ott együtt vagyunk

itt e Földön történhet
bármi ezután

itt nyugszik most fejem
szíved monoton ritmusán
itt érzem én a pillanat
csodálatos varázsát

e pillanat
hallom hogy dobogja
ta-dam ta-da ta-dam ta-da

az élet örök körforgás

Kalocsa, 2015. 10. 31.