lelkünk mélyén titkok lapulnak
ott írják életünk dalát
ó, jaj, ne bántsatok!
zeng a hangorkán
gonosz és semmirekellő vagyok!
vagy valami más!
ezt játsszák nap, mint nap
a létzongorán
már kotta nélkül megy
oda se figyelsz
mégis tudod
melyik hang jön
ki disszonáns és
hol hallgat mélyen
hosszan szüntelen szünet;
és visszajössz
újra és újra
és szól megint a
réges-régi nóta
mert nem figyelsz,
így nem tudod,
nem más mindez,
mint lelked mélyén
sok-sok nagy titok
hát nyisd fel szemed
és egyenként vedd elő mind
vizsgáld meg, nézz rá
s kiderül:
mindez csupán reszkető
szürke árnyak sora
mi eltűnik, ha
rávetül szíved fénysugara
te vagy a kotta és
te vagy ki zenél
vedd kezedbe pálcád
és játssz egy új,
egy szebb
szimfóniát
Kalocsa, 2014. 04. 18.
Vesd össze ezzel: lelkem mélyén
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése