Annyira jó, hogy amikor olvasom a shoudokat,
visszaköszönnek azok a gondolatok és mondatok, amik érzés szintjén bennem
vannak. Hogy a világ egyszerű. Hogy kinn is vagyok, benn is vagyok. Hogy ember
vagyok, de Isten is vagyok. Hogy nincs fölöttem senki és semmi. Hogy önmagam
vagyok és önmagam csatornázom, amikor írok.
Ez annyira jó, pedig egy csomó dolgot most nem is említettem.
Összes naplóbejegyzés: egy mester naplója
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése