csónakomban fekszem
lágyan ringat a víz
felettem a kék égbolt
most rám kacsint
csónakomban fekszem
halkan csobban a víz
mélykék éjszaka felettem
álmot hoz most
révedő szememre
csónakomban fekszem
alattam már néma a mély
míg belül álmodom
átölel a végtelen
Kalocsa, 2017. december 2.
Hasonló versek: lélekdalok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése