örökre

 

aranyhajszál a szélben
suhan lágyan tova
míg csermely halkan
zubog
köveken
a léha

én csöndben rólad
álmodom

gyöngyfényű kacagás
röppen hajnali
ködben

millió fűszálon
ott pihen
lépted

szikrázó tűhegyek
szúrnak fényt
az éjbe

elillan álmom
de bennem
élsz

örökre

Kalocsa, 2017. július 23.