a hegyek csúcsa felett,
szívem gondolata
Tefeléd vezet.
Kezed a kezemben,
szíved a szívemben,
egy-test-lélekben
sétálunk csendesen.
Boldog hajnal,
ne menj el soha!
Erősen fogom a kezed,
örökké Tiéd leszek!
Bárcsak mindig már
ilyen hajnal volna!
Ne hagyj el
engem soha! soha!
1984. 03. 05.
Megjelent: Verselő Antológia 2010, 256. oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése