sétáltunk a parkban,
s minden fa halkan suttogott:
- Ó, milyen boldogok!
Két karom lágyan átölelt,
lelkem a lelkedhez ért,
s ajkam vágytól remegett
egyetlen csókodért!
Egy csendes nyári alkonyon
nagyon boldog voltam,
de ó, csalóka vágy!
Ez álom volt csupán!
1984. 06. 20.
Megjelent: Verselő Antológia 2010, 256. oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése