Átváltozások 6. (A Rózsa)

Itt vagyok.
Lelkem nem látod,
csak testem.
Nézd, milyen szép!
Bíborvörös szirmok
lágy rejtekén
porzóm, s bibém,
hogy magam
továbbadni tudjam,
míg kék az ég.
Hajolj fölém!
Húnyt szemmel
érezd illatom!
Elvarázsol, úgy-e?
Egészen, persze, hát!
Szakíts, ha bírsz!
Tiéd leszek,
ha megkívánsz!
De légy résen!
Ha velem nem jól bánsz,
tövisemmel
torolom meg hibád!
Itt vagyok.
Csak testem láthatod.
De ha szeretnéd,
és szeretnél,
a lelkem adom
magammal, neked.
Akár túl az életen.

Baja, 2008. november 18.

Fotó: Póli Emma