…ha majd egyszer fekszem valahol utolsó másodperceim töltve el a
Földön, hová a Fény elküldött, számot kell vetnem azzal, amit
pillanatnyi létemben valóra váltottam. Szemem nem lát egyáltalán, hogy
tudnám biztosan, miféle terv szült ezen életre a világba, ha látna, már
most tudnám, átmentem-e, vagy megbuktam a vizsgán. Ha majd fekszem a
végén, és az utolsó csepp oxigén is elhagyja tüdőm, s lelkem kilehelem,
elhagyva bőrruhám és csontvázam, megtudom talán végre már, a tervet, mit
szőttem, sokadmagammal, milyen sikerre vitte a huszadik századi éltem.
Éltem?
S
ha a válasz az, hogy rosszul, hát kezdhetem újra az egészet, mert
kontár voltam a saját sorsomban, akkor hogy lehetnék a máséban mester?
Kalocsa, 2010-01-10.
Megjelent: Idő c. irodalmi antológia (2013) 161. oldal
 |
| Kép: http://twilightline.deviantart.com/art/Reinkarnation-435658966 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése