kutyaugatás hasítja szét az éjjel álmokkal teli csendjét
hangját messzi viszi szél de nincs válasz rá,minden más aluszik csak én vagyok fenn félálmaim
titkos küszöbén átlépve a valóság peremén
lehet én ugatok a sötét ég felé
Megjelent: Verselő Antológia 2010, 265. oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése