Vasfoga
nyakamba váj,
már
negyvennéggyel;
jut mindkét
felemre.
Mar
szenvedéllyel.
Ó, az idő, mi
nincs is,
csak mosolya
nyoma látszik
arcodon,
hajadon,
szemeid alatt…
S hogy mit hoz
a jövő?
Beh! az
teljesen bizonytalan!
Épp ezért nem
számít!
Most
csak a Most
játszik!
Kalocsa, 2013.
szeptember 8.
Itt is olvasható:
Jövő 2.0
Nincsenek megjegyzések:
Új megjegyzések írására nincs lehetőség.