ha önmagamnak lennék

ha önmagamnak lennék szeretője
élvezném perceink nagyon

nekem állna össze minden este
saját önös-galaxisom

ölelném magamat tán oly hevesen
hogy érezzem a bőrketrec

mily kevés nekem
odabújnék velem-vívott szerelem-csaták

után hozzám
s hagynám, karjaimban érjen

majd egy kis halál

önmagamnak, ha lennék szeretője
ki nem hagynék egy alkalmat se

mikor csókot lophatnék magamtól
és elsimíthatnám a ráncokat

révült homlokomról

ha önmagamnak lennék szeretője
úgy érezném talán

ha önmagamnak lennék szeretője
úgy érezném talán

enyém ez az egész
csudás nagyvilág

de ha magam szeretője volnék
mi lenne, ha hűtlen volnék

én
.
.
.
magamhoz
.
.
.
meghalnék

Kalocsa, 2014. 07. 14.

Kép: http://gilad.deviantart.com/art/MYSELF-and-I-25962544