csillagboltos menny alatt
parázslik tűz
itt ülök én csendesen
arcom festi vörösre
lángok tánca
sóhajt az erdő
sóhajt az ég
a víz halkan partra perdül
míg ropog még
a hő
roppan még
a fa
és szemem
elnehezül
rám borul
a végtelen
bársony
éj
Kalocsa, 2023.05.15.
Hasonló versek: lélekdalok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése