Az emberek a szabadságot keresik.
Minden tettük erről szól
Valaki, vagy valami folyton korlátokat szab.
Előírnak viselkedési mintákat.
Jónak, rossznak, elfogadhatónak, vagy épp nem annak
nyilvánítanak dolgokat, viselkedéseket, magatartásokat, mondván, ezek a
társadalmi elvárások.
És ezek ráadásul koronként és társadalmanként változnak.
És aki nem tarja be ezeket, azt így, vagy úgy büntetik,
kizárják, megbélyegzik, és lehetne még sorolni a „kívülállók” retorzióit.
Mindez azért, mert nem hiszünk magunkban.
És egymásban sem.
Bizalom? Az sincs.
Szeretet … meg pláne nincs.
Csak a félelem.
És az ebből eredő szabályok garmadája.
A sok-sok érthetetlen, betarthatatlan szabály pedig elvezet
az anarchiához.
Pont oda, ami miatt az egész szabályozósdi ki lett találva.
Hogy rend legyen.
De a szabadságvágy felülír mindent.
És lehet, hogy nagyobb rend lenne így, mint a korlátozással.
Mert az igazi korlát nem az, ami kívülről kényszerít.
Hanem az, ami belülről fakad, és önként vállalt.
No, ehhez kellene a hit, a bizalom, és a szeretet.
Ez vezet a szabadsághoz.
Az emberek pedig a szabadságot keresik.
Kalocsa, 2015. 02. 05.
Póli Matilda rajza
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése