ijedt kisnyúl a szívem
úgy dobog itt benn
én vagyok aki hívtalak
most én küldelek el
zuhanok a mélybe le
akár faág végéről a csepp
karom semmibe ér
csak magam ölelhetem meg
kitágul és húzódik össze
még mindig a lét bennem
túl a valamin és a semmin
vagyok mégis a csend
alig verdes szívem
mellkasom megett
én vagyok aki hívtalak
most én küldelek el
Kalocsa, 2024.09.29.
hasonló versek: lélekdalok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése