mikor a tükör
próbál mosolyogva
köszönni rám
míg arcomon a bőrönd
cipzárját húzom vissza épp
megrettenek
mert látómezőm
csípái között
tűnik fel
egy elhalt szemöldökszál
őszen
mit őszen!
fehéren!
nosza, nekiesek
ott helyben kitépem
s máris úgy érzem
még nem vagyok öreg
csak negyvenkilenc éves
